(megj: az elemzés 2013 novemberében készült, az akkor elérhető adatok alapján)
Háttér (2008–2013. első félév)
2008-tól kezdve a vállalati hitelezést több tényező együttesen sújtotta. A visszafogott gazdasági növekedési kilátások, a banki eredményesség negatívra fordulása (2010-től kezdve), a megdráguló forrásköltségek (ár jellegű tényező), majd a nemteljesítő hitelek egyre magasabb aránya (2013 szeptember végi adatok alapján a vállalati hitelek NPL-rátája 16,9% volt) erősen csökkentette a kockázati toleranciát, így a hitelezési feltételek szigorodtak. Különösen problémás az ingatlan projekthitel-portfólió kiemelkedően magas nemfizető aránya. A német tartományi anyabankkal rendelkező MKB esetében például olyannyira problémás ez az állomány, hogy a kiszervezése is felmerült annak érdekében, hogy a maradék „jó bank” könnyebben értékesíthető legyen. Elmondható az is, hogy a legjelentősebb visszaesés a hitelezési aktivitásban azon bankoknál tapasztalható, ahol a nemteljesítő hitelek aránya a legmagasabb (3).
Mindez együttesen vezetett oda, hogy 2013 második negyedévére a 2008-as szint mindössze 75%-át tette ki vállalati hitelállomány. Ez a csökkenés régiós összehasonlításban is kiemelkedő, Csehországban és Szlovákiában lényegében a pénzügyi válságot megelőző szinteken, míg Romániában és Lengyelországban a válság előtti szintnél valamivel magasabban áll a jelenlegi állomány (2).
A hitelállomány csökkenése 2013 második negyedére is jellemző volt, a teljes vállalati kintlévőség 105 milliárddal csökkent, ez a teljes márciusi állomány 6,4%-a.
Az MNB Hitelezési Felmerésére adott válaszok alapján (1) a hitelezési feltételek szigorításához összességében leginkább - időszakonként változó prioritással - a negatív növekedési kilátások és specifikus, iparági jellemzők járultak hozzá.
Mindez azt is jelenti, hogy a 2012 augusztusától életben lévő monetáris enyhítés ártényezőre gyakorolt kedvező hatása sem tudott érdemi változást hozni. Ezen időszakban az alapkamat 7%-ról 3,4%-ra mérséklődött, és ez a csökkenés lényegében a forinthitelek árában is megjelent, ahol 10%-ról 7%-ra változott az átlagos vállalati forinthitel kamat. A Hitelezési Felmérésre adott válaszok alapján elmondhatjuk, hogy a kedvezőbb feltételekkel kínált hitelhez a vállalkozások csak egy szűkebb, kockázatmentesnek ítélt csoportja jutott hozzá (tehát a hitelképes ügyfelek már olcsóbban juthattak forráshoz).
Fontos kiemelni azt is, hogy míg a kkv-k szinte csak banki forrásokra támaszkodhatnak, addig a nagyvállalatok finanszírozásában jelentős szerepet játszanak a külföldi források (anyacég) vagy az egyéb forrásbevonási megoldások, például a kötvénykibocsátás.
Növekedési Hitelprogram, I. és II. szakasz (2013. június – )
Erre a helyzetre probált választ adni a jegybank által 2013 áprilisában meghirdetett Növekedési Hitelprogram, melynek első körében júniustól szeptemberig tartó időszakban kamatmentes forrást biztosított, amelyet a bankok a kkv-k számára legfeljebb 2,5%-os felárral helyezhettek ki. Ez a 2,5% egyébként megfelel a 2010-től tapasztalt forinthitel kamatfelárnak, amely az abszolút kamatszinttől függetlenül 2-2,5%-os sávban mozgott (2).
A meghirdetett program két pillérből állt, az I. pillérből forinthitelt (új vagy meglévő kiváltására), a II. pillérből devizakiváltó hitelt igényelhettek a kkv-k, összesen 750 milliárd forint értékben. A program megítélése egyöntetűen pozitív volt, ráadásul a korábbi várakozásokkal szemben a teljes lehívott összeg, a 701 milliárd forint 41%-a új hitelként lett kihelyezve (25% beruházási, 16% forgóeszköz), ami a gazdasági növekedés szempontjából egyértelműen pozitívnak ítélhető. Emellett a (kisebb érdeklődést vonzó) devizakiváltó hitelek csökkentették a vállalatok FX kockázatát és ezáltal az ország külső sérülékenységét, miközben mind a forint, mind az euró hitelkiváltások esetében jelentősen csökkentek a kamatterhek. (3)
A program sikerét látva a jegybank egy időben már jobban elnyújtott, 2013 októberétől 2014 végéig igényelhető, maximálisan 2000 milliárdos keret biztosításáról döntött egy második szakasz keretében, amelyre már érkezési sorrendben jelentkezhetnek be a bankok. A nagyobb időkeret több, hosszabb előkészítést igénylő projekt megjelenését is lehetővé teszi a keresleti oldalon, jelenleg a szereplők összesen 800–1000 milliárd körüli összeg lehívására számítanak.
Felmerült – leginkább banki kívánságként – a program esetleges kiterjesztése (ingatlanfejlesztés, lakásépítés céljából), amely az ingatlanpiac, ingatlanfejlesztések drámai mértékű visszaesésének tükrében további lökést adhatna a hitelezésnek, de ez egyelőre nem találkozik a jegybanki szándékkal.
A növekedési hitelprogram megfelelő eszköz a likviditási tényezők és az ártenyező kezelésére, de fontos megjegyezni, hogy a valódi pozitív fordulathoz szükség van a nem ár jellegű tényezők további enyhülésére is, vagyis a szereplők nagyobb kockázatvállalására. Bizakodásra adhat okot, hogy a Hitelezési Felmérésben már az enyhítés irányába mutató válaszok érkeztek: a második negyedévtől kezdve a rövidebb és a (beruházási keresletet jelző) hosszabb hitelek iránt is nagyobb keresletről, valamint kínálati oldalon enyhítési szándékról számoltak be a válaszadó intézmények.
Előretekekintés
Fontos megemlíteni, hogy az egyes bankok más-más stratégiával közelítenek a témához. Míg egyes szereplők jelenleg a mérlegleépítés, deleveraging felé haladnak és esetlegesen távoznának is a magyar piacról (MKB, CIB, Raiffeisen), addig más szereplők pozitív körülmények esetén hajlamosak a hitelezési aktivitásuk növelésére.
A keresleti és a nem-ár jellegű tényezőkön keresztül a kínálati oldal erősödésében is különösen fontos tényező lehet az egyre biztosabbnak látszó pozitív növekedési kilátások. A 2013. III. negyedéves év/év alapú 1,7%-os GDP növekedés után több elemző is felfelé módosította előrejelzését 2014-et tekintve, és egy 2% körüli konszenzus kezd kialakulni. Legutóbb az OECD jelezte, hogy korábbi, 1,3%-os előrejelzését módosítva 2%-os növekedést vár 2014-re (4), ez megegyezik a kormány által tervezett, költségvetési törvényben megjelenő értékkel és hajszálnyira elmarad a jegybank 2,1%-os előrejelzésétől.
Fontos tényező lehet a lakossági fogyasztásban beálló pozitív fordulat is, hiszen a 2008 óta – 2011 kivételével – folyamatosan eső lakossági fogyasztásban idén minimális, 0,4%-os, míg jövőre 1,2% körüli növekedésre számít a jegybank (6).
További lehetőséget rejt magában a kiemelt vidéki jelenlét miatt leginkább a kkv-k hitelezésében nagyobb szerepet betöltő (10%-os részesedés a kkv hitelállományból) takarékszövetkezeti rendszer integrációja, az egységes szervezet magasabb hitelkihelyezési lehetőségekkel rendelkezhet (a tőkekövetelmény szub-additívitása miatt[1]), amelyet az ígért állami tőkeemelés tovább erősíthet.
Mindezen hatások együttesen a Növekedési Hitelprogrammal megsegítve elképzelhető, hogy megfordítják a csökkenő trendet, és 2008 után először 2014-ben ismét növekvő állományról beszélhetünk.
Régiós kitekintés
Az elmúlt időszak tekintetében a régió országaiban is a vállalati hitelállomány csökkenése figyelhető meg, e trend alól a gazdasági világválságot recesszió nélkül átvészelő Lengyelország képez kivételt, ahol 2013 első felében is nőtt a vállalati kintlévőség összértéke. A kamattényezőket tekintve Lengyelországban a magyarországihoz hasonló enyhítés ment végbe 2012 IV. negyedévétől kezdve (2).
Csehország esetében a 2010 első negyedéve óta tartó emelkedő trend idén megfordult, ráadásul Csehország 2013-ra recesszióval számolhat (2014-től már növekedéssel), ami rövid távon tovább rontja a hitelkihelyezés kilátásait. Az ár jellegű tényezőket tekintve további enyhítésre sincs lényegi lehetőség, hiszen már az euróövezet átlaga alatti átlagos koronahitel kamatszintről (és referenciakamathoz viszonyított felárról) beszélhetünk (2).
Szlovéniában a többségében állami tulajdonban lévő bankrendszer erősen tőkehiányos, a szlovén jegybank októberi előrejelzése szerint pedig 2013-ra 2,6%-os, míg 2014-re 0,7%-os GDP-eséssel számolhat az ország, így a vállalati hitelállomány további csökkenésére számíthatunk (5).
Ősszel az IMF-fel újabb készenléti hitelmegállapodást megkötő Romániában júliusban kezdőtt egy erős monetáris lazítás, melynek során a jegybanki alapkamat 4%-ra csökkent (2013 november 4.), mindemelett a régió országai közül Magyarországot is megelőzve még mindig a legmagasabb saját devizás hitelkamattal rendelkezik (2). Mindeközben a vállalati hitelállomány 2012 III. negyedév óta csökkenő trendet mutat, igaz, a 2009 és 2012 között tartó hitelbővülés hatására még mindig a 2008-as szintnél magasabb az állomány. Pozitív irányba hathat, hogy mind idénre, mind jövőre 2% körüli gazdasági növekedésre számíthat keleti szomszédunk.
Források:
- MNB – Hitelezési felmérés (2013 augusztus)
- MNB – Dancsik Bálint, Fábián Gergely, Oláh Zsolt
Hitelezési folyamatok (2013 augusztus)
- MNB – Jelentés a pénzügyi stabilitásról (2013 november)
- OECD – Economic Outlook, Hungary
http://www.oecd.org/eco/outlook/hungaryeconomicforecastsummary.htm
- Szlovénia – MTI, portfolio.hu
http://www.portfolio.hu/gazdasag/megis_mentocsomagot_kerhet_szlovenia.190242.html
- MNB - Jelentés az infláció alakulásáról (2013 szeptember)
[1] Tehát 10 egyenként 1 milliárdos tőkekövetleménnyel rendelkező intézmény integrációja esetén ugyanazon együttes portfóióval/mérleggel rendelkező integrált intézmény tőkekövetelménye 10 milliárdnál kevesebb.
